Az érzelmek szerepe a gondolkozás irányításában
Az érzelmeinknek sokkal nagyobb hatása van gondolkozásunkra, mint- ahogy azt az első pillanatban vélnénk.
A legtöbb állásfoglalás valamely téma mellett nem racionális, hanem érzelmi alapon történik. Nagyban befolyásolja véleményünket az, hogy kivel vitatkozunk. hogy an mondja el álláspontját. A legtöbb ember ettől teszi függővé saját véleményének kialakítását. A nevelési elvek éppen ezért tartalmazzák az érzelmi ráhatás módszerét is, ugyanis a vélemény megváltoztatás és a kívánt irányba terelés a legtöbb embernél az érzelmi ráhatás segítségével lehet csak eredményes.
Arisztotelész (i.e. IV. sz.), a "világ első szociál pszichológusa" azt írta. "A jó embereknek inkább hiszünk, mint másoknak. Egyes szerzők retorikai fejtegetéseivel ellentétben, nem igaz az, hogy szónok által elárult személyes jóság nem járul hozzá meggyőző erejéhez," Arisztotelész ezen állítását napjainkban vizsgálat tárgyává tették. Megállapították, hogy a fenti állítás nem minden esetben állja meg a helyét.
E. Aronson és Burton Golden hatodik osztályosokkal végzett kísérleteket. Egy előadó a matematika hasznát és fontosságát ecsetelte. Az előadót az egyik esetben úgy mutatták be mint jó nevű mérnököt, a másik esetben pedig mint egy közönséges tányérmosót. Mint várható volt a mérnök jobban hatott a gyerekeknek a matematikával kapcsolatos véleményére, mint a tányérmosó. Ez az arisztoteleszi állítást igazolja.
Ezen felül azonban a kommunikátor (előadó) bőrszínét is váltogatták. Egyes esetekben fehér, más esetben néger volt az előadó. Néhány héttel' a kísérlet előtt a gyerekekkel kitöltettek egy kérdőívet, amely a négerekkel kapcsolatos előítéleteik megismerésére szolgált. Meglepő eredményt kaptak. A legtöbb előítélettel rendelkező gyerekek esetében a fekete.. mérnök kisebb befolyást gyakorolt, mint a fehér, noha mindkét személy pontosan ugyanazt mondta. Az előítéletektől leginkább mentes gyerekeknél viszont a néger nagyobb befolyást gyakorolt, mint a fehér mérnök. "Teljesen ésszerűtlen, hogy egy olyan lényegtelen tulajdonság, mint a bőrszín, befolyásolja azt, hogy ki mennyire tudja meggyőzni hallgatóságát. Egy tisztán racionális világban egy tekintélyes mérnök meg kell, hogy győzze a hatodik osztályos gyerekeket a matematika fontosságáról, bármilyen is a bőre színe. Csakhogy világunk nem racionális világ, - mondja E. Aronson -.További kisétietek segítségével bebizonyították, hogy egy kommunikátor lehet visszataszító és erkölcstelen, mégis meggyőző, ha tudják, hogy saját maga ellen beszél, vagyis semmit sem nyer, esetleg veszíthet, ha hiszünk neki.
Például egy rovott múltú bűnöző arról beszélne nekünk, hogy túl szigorúak a törvények és a büntetések, - nyilván hatástalan lenne a beszéde, de ha azt ecsetelné, hogy mennyire enyhék a büntetések, és szigorítani kellene a törvény rendeleteit és a büntetéseket, nyilván óriási lenne a hatása. (Ezt a kísérletet is elvégezték és igazolást nyert, hogy Arisztotelesznek nem volt teljesen igaza.)
Ezen kívül a kommunikátor hatásosabb előadást tarthat, ha nyilvánvaló, hogy nem akar bennünket meggyőzni.
Ha lényegtelen dolgokról, véleményekről van szó, akkor nagymértékben számít az, hogy tetszik-e az illető nekünk vagy nem. Ha valaki tetszik nekünk, hagyjuk magunkat befolyásolni még akkor is, ha tudjuk, hogy az illetőnek szándékában állt meggyőzni bennünket és ebből ő maga is hasznot húz. (E témáról bővebben a bánásmód című részben foglalkozunk).
. A fenti példák egyértelműen mutatják ("nem racionális a mi világunk"), hogy az érzelmeknek alapvető szerepe van akkor is, amikor joggal. hinnénk, hogy tisztán racionális megfontolások jutnak érvényre. Az érzelmeink nagyon sokszor beleszólnak döntéseinkbe, és ez különösen a közlekedés területén veszélyes lehet. Éppen ezért fontos a tudatosítás, a tudat állandó ébrentartása, mert csak ezzel lehet ellensúlyozni az érzelmeink túlzott befolyását.
Gondolkozásunkat igen gyakran az előítéletek, a szimpátia és antipátia, o negatív sztereotípiák már eleve o helytelen irányba terelik és innen, bár később rájövünk ennek helytelenségére, nem vagyunk hajlandók visszatérni.