Az érzelmek különböző fajtái
Az érzelmi életünk gazdag és változatos. (A legfontosabb érzelmeket csak felsoroljuk.)
|
 |
A fentiek közül két (szaggatottan aláhúzott) fogalom szorul bővebb magyarázatra. Az egyik o frusztráció, o cselekvés meghiúsulásának élménye. Bosszúságot o hiábavaló cselekvések váltanak ki. Bosszúságaink leggyakoribb oka éppen - mások viselkedése. A frusztráció viszont a bosszúságon kívül magában foglalja a lemondásra kényszerülés mozzanatát is. Minden ember másképpen reagál a frusztrációra. A pszichológusok megegyeznek abban, hogy a frusztráció az agresszivitást is ki- válthatja. (E témával oz agresszivitás és hatása... című fejezetben részletesebben lesz szó.)
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szorongás és az agresszivitás nem egymást kizáró fogalmak. Ha például valaki "sarokba van" szorítva, akkor egy bizonyos szintű visszahúzódás után támadásba mehet át, mivel nem lát más kiutat.
Az agresszivitást általában elitélendőnek tartják, de nem minden esetben negatív jelenség. A köznyelv általában az antiszociális agressziót tartja agresszív viselkedésnek, pedig ez csak az egyik fajtája az agresszivitásnak. A szociális agresszió kifejezetten szükséges, a társadalom fejlődését, fennmaradását célzó emberi jelenség.
A másik (szaggatottan aláhúzott) érzelemfajta, az evidencia élmény (vagy nyilvánvalóság élmény). Az evidencia élményt valójában tudásunk és ismereteink határozzák meg. Evidencia élményünk egyáltalán nem csalhatatlan. A tudomány fejlődését a hamis nyilvánvalóság érzése többször feltartóztatta.
A nyilvánvalóság érzésével gyakran összetévesztik a meggyőződést. A meggyőződés egy számunkra kielégítően bizonyított igazság érzelmileg hangsúlyozott elfogadása. A nyilvánvalóság élményévei ellentétes a kétely.
A kételynek is fontos szerepe van a fejlődésben. Még egy fontos témakörről kell beszélnünk, az érzelmi viszonyulásról. Az érzelmi viszonyulás határozza meg, hogy az egyén és a környezet között milyen kapcsolat jön létre. Az érzelmi viszonyulások fő fajtái: szeretet, a lelkesedés, a szenvedély és az erkölcsi érzelmek.
Az érzelmek szerepe a közlekedésben
A gépjárművezetés kapcsán az agresszivitás fogalma körül alakult ki a legnagyobb vita. Egyesek az agresszivitásra egyszerűsítik Ie, a balesetek okait, mások az agresszivitás létét is kétségbe vonják. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a közúti halálozási szám kapcsolatban van az agresszióval. Ezt az is bizonyítja, hogy a közúti halál arányszámával, arányosan változik az adott országokban az agresszivitást leginkább elősegítő alkoholfogyasztás. Nyilvánvaló azonban, hogy bár a számok tükrében, a fenti állítás igazolást nyer, a helyzet nem ennyire egyszerű. Amennyiben a motorizált agresszió alapvető részét alkotja a társadalmon belüli erőszaknak, akkor nemcsak az erőszakot kell figyelembe venni, hanem azokat a szituációkat is, amelyek leginkább előidézik az agresszív viselkedési mód fitogtatását. A szorongás a félelem és az ijedtség a közlekedés területén fontos fogalmak.
A közlekedés területén szorongónak mondjuk az olyan személyt, aki általában kerül bizonyos szituációkat. A félelem hatására a gépjárművezető (aktuális szituációban) nem képes adekvát reakcióra. A szorongás tehát az agresszió komplementáris fogalma, ugyanis mint már említettük a szorongás átcsaphat agresszióba adott szituáció esetén.
A félelem pedig akaratbénító, vagy befolyásoló hatású. Az ijedtség növeli a reakció időt. A gépjárművezető ugyancsak az adekvát reakció megvalósításában szenved hátrányt, ha megijed. Megállapították, hogy pánikreakcióban - ha az emberi viselkedés a tudatos kontroll alatt marad - az egyén korábbi tapasztalatai, élményei rendkívül jelentősek. Kellő tapasztalat és tudás hiányában ilyenkor a gépjárművezetőnek nincs "mihez asszociálni", nincs megfelelő tudásanyag a birtokában, ezért az egyetlen megoldást választja, ami nem mindig a legmegfelelőbb, a megállást.
Összefoglalva az elhangzottakat azt mondhatjuk, hogy a gépjárművezetésben az érzelmi élet fontos szerepet játszik. A legtöbb esetben a túl „erős érzelmek" balesetezéshez vezethetnek, éppen ezért a cél csak az lehet, hogy a gépjárművezetés során a negatív túlzott emóciókat háttérbe szorítsuk.