Határidő kezdőnapja - lejárat napja
Az Ákr. szerint a határidő órákban, napokban, hónapokban és években meghatározott lehet, az időtartamnak van kezdeti és lejárati időpontja. A Ket. rendelkezéseihez képest új elem az órákban megállapított határidő számítása, akként, hogy az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt kövező óra első percében kezdődik.
A rendtartásban több jogintézmény, eljárási cselekmény szabályozásában (pl.: hatásköri és az illetékességi vita, sommás, teljes kapcsolódó eljárás, kérelem visszautasítása, igazolási kérelem, értesítés eljárási cselekményről) a jogalkotó napokban szabta meg a határidőket, megkülönböztetve a munkanapot attól a naptól, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, továbbá a határidő kezdőnapját és az utolsó napot. A naptári nap mellett, tehát a a munkaszüneti napra is figyelemmel kell lenni a rendtartás alkalmazásában.
Az Ákr.-ben betűvel (és nem számmal) leírtan meghatározottak a napok pl.: "különleges szakértelem szükségessége esetén szakértőt kell meghallgatni vagy - legalább tizenöt napos határidő tűzésével - szakvéleményt kell kérni" [Ákr. 71. § (1) bekezdése].
A napokban megállapított határidő számításnál szabályzott továbbá az is, hogy a határidőbe nem számít bele az a nap, amelyik a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésének, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének, valamint közhírré tétel napja. A jogorvoslat részletszabályait tartalmazó IX. fejezetben (Jogorvoslat) fellebbezésre vonatkozó előírás, hogy azt a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A döntés közlésének napja nem számít bele a fellebbezés határidejébe, így a szeptember 14.-én kézbesített határozat tizenöt napos határideje a szeptember 15.-ét követő tizenötödik napon szeptember 29.én jár le.
A hatóság az ügyféllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőivel a kapcsolattartás általános szabályai (Ákr. 26, §) szrint írásban is tarthatja a kapcsolatot. Az írásbeli formátumú iratok kézbesítésének általános formája a postai, a postai út, amely szintén időigényes. Szabályozást igényel az a helyzet, amikor (pl.: fellebbezés esetén) napokban meghatározott az előterjesztés időtartama, és a hatóság, illetve az ügyfél között írásbeli (pl.: posta igénybevételével megvalósított) a kapcsolattartás. A jogalkotó meghatározza, hogy a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja, ugyan ez vonatkozik a megkeresésre is.
A határidő egyértelmű számítása miatt szabályzást igényelt a hónapokban, években megállapított határidők lejárati napja is. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak. A május harmincegyedikei kezdőnapú pl.: három hónapos határidő így augusztus harmincegyedikén jár le. Abban az esetben, ha a kezdőnap a lejárat hónapjában hiányzik (mert a kezdőnap valamelyik hónap harmincegyedik napja volt, de a lejárat hónapja harmincnapos), a határidő a hónap utolsó napján jár le.