HATÁRIDŐK AZ ÁKR.-ben
Útmutató a képesítő vizsga tartalmi változásaihoz
Közigazgatási hatósági eljárási és polgári jogi ismeretek tantárgy tananyagának jelentős változása miatt, a vizsgájának anyaga is részben változik. Mindennek a Ket. helyébe lépő Általános közigazgatási rendtartás, azaz a ÁKR az oka.
Klikk a Ákr.-be való betekintéshez↓:
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
A februárban vizsgázókat, az itt bemutatott 50. § tartama érintheti, ebből javaslom a felkészülést, amihez sok sikert kívánok.
Szerkesztő: Hertelendi László
Az ügyintézési határidők változásának indoka
A törvény az ügyintézési határidő kérdésében szakítani kíván a határidő folyamatos csökkentésének kétséges eredményű módszerével. A Ket. szerinti 21 napos általános eljárási határidő ésszerűen tovább már nem volt csökkenthető, és – a hatósági eljárási cselekmények határidőrendszere, a határidőbe bele nem számítható időtartamok miatt – egyébként is csak látszatmegoldás lett volna. Ezzel szemben a Javaslat egy olyan határidőkeretet, „bruttó” határidőt állapít meg, amely alatt az ügyet érdemi döntéssel le kell zárni. Általános szabályként hatvan nap áll a hatóság rendelkezésére – amely alól csak az ügyfél mulasztása (késedelme) és az indokolt döntéssel történt felfüggesztés időtartama jelent kivételt –, hogy minden határidő-számítási módtól a döntésig eljuttassa az ügyet. A bonyolult ügyek szűk körében ágazati törvény, illetve kormányrendelet ennél hosszabb végső határidőt is megállapíthat; itt a jogalkotó felelőssége, hogy egyedi mérlegelés alapján megalapozottnak tart-e hosszabb határidőkeretet.
Új fogalom a sommás eljárás. >>Olvasd el<<
(1) Sommás eljárásnak van helye, ha
a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
b) nincs ellenérdekű ügyfél.
(2) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 43. § (7) vagy (13) bekezdésében meghatározott valamely döntést hoz.
(3) Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.